A losonci születésű, neves felvidéki magyar politikusnak és közírónak, Duray Miklósnak, aki 2022 év végén hunyt el, a révkomáromi Eötvös utcában állítatott emléktáblát több felvidéki magyar szervezet.
Emléktáblájának felavatására 2024. január 8-án került sor, amelyen Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért Társulás elnöke és Dr. Latorcai Csaba, a Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mondott ünnepi beszédet.
Duray Miklós a felvidéki magyarság élő lelkiismerete volt – jelentette ki Latorcai Csaba, aki beszédében kiemelte: „Nem lehet egyszavas választ adni arra a kérdésre, hogy ki is volt Duray Miklós, hiszen egyszerre volt politikus, tanár, író, publicista és geológus.
Az államtitkár felidézte Duray Miklós életútját, s rámutatott: Duray diákkorától kezdve aktív résztvevője és szervezője volt a felvidéki magyar közéletnek, csatlakozott a Charta 77 aláíróihoz, alapítója volt az Együttélés politikai mozgalomnak, a Szövetség a Közös Célokért szervezetnek, ő volt a Magyar Állandó Értekezlet alapötletének megfogalmazója, s tőle származott a Magyar Igazolványok ötlete is.
„Duray Miklós életében a felvidéki magyarság gerince volt, amelyet sem meghajlítani, sem megtörni nem tudott az aktuális hatalom” – hangsúlyozta Latorcai Csaba, megjegyezve: Duray cselekvésre ösztönző, mindenkinek szóló felkiáltójelet hagyott maga után. Kijelentette: Duray halálával mind a felvidéki, mind az anyaországbéli magyarság olyan embert vesztett el, aki politikai, kulturális és nemzetstratégiai szempontból is maradandó hidakat épített az anyaország és a Felvidék között. Hozzátette: most amikor a kettéosztott, de a szívekben mégis egyként élő Komáromban, a magyar történelem egyik legfontosabb helyszínén emléktáblát kap Duray Miklós, bizalommal kell tekinteni a jövőbe.
„Csak közösségben, együttműködve és érdekeink határozott képviseletével tudjuk a felvidéki magyarság jövőjét biztosítani, ahogy éppen 30 évvel ezelőtt a komáromi nagygyűlés résztvevői is felülemelkedtek pártokon, és úgy alkottak összefogást a felvidéki magyarság érdekében” – hangsúlyozta Latorcai Csaba.
Duray Miklós emléktáblájának avatására Révkomáromban 2024. január 8-án került sor. A 2022 év végén elhunyt neves felvidéki magyar politikusnak és közírónak a révkomáromi Eötvös utcában állított emléktáblát több felvidéki magyar szervezet: a Szövetség a Közös Célokért, a Felvidéki Értékőrzők, a Kárpátia Sport Egyesület, és az INTERCAD hajótervező iroda. A dombormű alkotója Turi Török Tibor, szobrászművész.
Duray Miklós 1945. július 18-án született Losoncon. Ahogy maga is gyakran emlegette, valódi „európai származék”: apai ágon három különböző gyökérből ered. A család Duray ága francia hugenotta származék. A női ág részben Welser német nagypolgári származék (Welser Philiphine II. Habsburg Ferdinánd főherceg hitvese volt), valamint Wertheimer német-zsidó eredetű gyökér (Wertheimer Samuel Magyarország rabbija volt).
Magyar tannyelvű iskolákba járt, Losoncon alapiskolába, majd Füleken középiskolába. Érettségi után 1962-63-ban munkásként dolgozott. 1963 és 1971 közt a pozsonyi Comenius Egyemenet tanult és általános geológusdiplomát szerzett. Egyetemi tanulmányait a „prágai tavasz” eseményei közepette megszakította (1965-től aktívan politizált).
Politikusi pályája a kommunista rendszer idején indult, publikációs tiltások, rendőrségi zaklatás, letartóztatások kísérték. Duray a csehszlovák kommunista rezsim egyik nemzetközileg legismertebb ellenzéki politikusává vált.
1990-ben pártot alapított Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke volt 1998-ig, amikor is a három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült Magyar Koalíció Pártja néven.
Az első csehszlovák demokratikus parlamenti választáson 1990 májusában országosan a második legnagyobb támogatottságot élvező politikus volt. Politikai ellenfelei nacionalizmussal vádolták, miközben az Együttélés a különböző etnikumok közösségi érdekeinek védelmét vállaló mozgalomként hamarosan a Liberális Internacionáléhoz csatlakozott, s e szervezet egyik alelnöke volt, 1998-ig.
1994-ben újraválasztották, immár a szlovákiai parlamentbe. 1994–1996 között a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke volt. 1999–2007 között a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke volt, 2007-ben az MKP megszüntette ezt a tisztséget. 2007–2010 között a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke volt. A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson az MKP nem jutott be a parlamentbe, így képviselői mandátuma megszűnt. Ezt követően bejelentette, hogy korára való tekintettel visszavonul az aktív politizálástól és lemond az MKP-ban betöltött tisztségéről. 2010-től a Sporoni Egyetemen oktatott politológiát. 2011 és 2020 között a Szövetség a Közös Célokért jogi személyek társulásának elnöke. 2020-tól pedig tiszteletbeli elnöke. 2022. december 30-án hunyt el.
Forrás: mti.hu, wikipedia.org
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
