A kormány nemzetiségi kisebbségi tanácsa statútumának jóváhagyásával a kisebbségek régi elvárását teljesítette a kormány, mégpedig azt, hogy ez a terület közelebb kerüljön a kormányhoz. Erősödik a tanács pozíciója, a kisebbségekkel kapcsolatos jelentéseket és törvényjavaslatokat először a nemzetiségi tanács vitatja meg – jelentette ki Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos.
A parlament nemzetiségi kisebbségekért és etnikai csoportokért felelős bizottsága szeptember elején hagyta jóvá a nemzeti kisebbségi tanács átalakítását, a statútum nélkül azonban nem voltak meg a szükséges jogkörei. „Szerdán (október 30.) a kormány jóváhagyta a statútumot, és ezzel ‘zöld utat kapott’ egy erősebb szakértői szerv a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére és érvényesítésére, a testület a kormány állandó tanácsadói, koordináló szakmai testülete lesz” – közölte Horony.
Hozzátette, hogy a nemzetiségi kamara két taggal bővül, és kiterjeszti az államigazgatási szervek képviseletét, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos valamennyi területet lefedhesse. A kormánybiztos célja, hogy a kulturális és nyelvhasználati kérdéseken túl a kisebbségek gazdasági és regionális érdekeivel is foglalkozzon a testület.
A kormányfő lesz a nemzetiségi kisebbségi tanács elnöke, alelnöke pedig a kormánybiztos. Horony várakozásai szerint a kisebbségek és a régiók hangja így hallhatóbb lesz a kormányban. „A tanács javaslatokat terjeszthet elő a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak betartásával kapcsolatban, de ellenőrző feladatai is vannak, és kiértékeli a nemzetközi kötelezettségek és általános érvényű rendeletek betartását ezen a területen” – mondta Horony.
Hozzátette, hogy a kormány jóváhagyta a kormánybiztos statútumának módosítását is. Hatáskörének megerősítése az állami politika alakítása és végrehajtása koordinálásának, valamint a nemzeti kisebbségek jogai terén felmerülő feladatok teljesítésének felelősségével jár.
-tasr-
