Balogfala tavaly nyáron 25 és fél év után polgármestert váltott, miután az addigi polgármester, Csörnök György (Magyar Szövetség) egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a posztjáról. A helyét ideiglenesen helyettese Szabó Gábor (Magyar Szövetség) vette át, aki másodmagával (Szabó Katica) együtt szintén megméretteti magát a március 15-én tartandó időközi polgármesteri választáson. Az elmúlt több mint kilenc hónap fejleményeiről, s a mintegy másfél évre esedékes elképzeléseiről beszélgettünk.
– Az elődöd, Csörnök György 25 és fél év után távozott a posztjáról, de az utolsó öt és fél évben már alpolgármesterként segítetted a munkáját. Több mint fél éve vetted át Balogfala irányítását. Mit örököltél az elődödtől?
– Bár nagyjából tisztában voltam a falu helyzetével, azt el kell mondanom mindjárt az elején, komolyabb betekintést sosem kaptam a falu életébe. Ami a legkellemetlenebbül érintett, az az óvoda helyzete volt, amelyről kiderült, hogy bár még 1987-ben beköltöztek az első óvodások az épületbe, az a mai napig nincs hivatalosan átadva, ugyanis az óvoda ivóvízellátása a mai napig nem biztosított. Azt is tudtuk, hogy nem volt túl aktív ember, aminek elsősorban a közösségi élet látta a kárát. Hiába újult meg a kultúrház is, ha rendezvény alig volt az elmúlt években, s a kocsmán kívül alig volt hely, ahol a falusiak összejöhettek volna. Amit viszont mindenképpen a javára kell írnunk, hogy a falu a működése idején nem adósodott el.
– Ha már a legelején szóba hoztad – mint kardinális problémát –, az óvodát, tájékoztassuk már az érdeklődőket a valós helyzetről, hisz olyan hírek is terjengenek a közösségi felületeken, hogy azt a megszűnés veszélye fenyegeti.
– Reméljük, hogy erre semmiképpen sem kerül sor, de tény, hogy mielőbb legalizálni kell a kutat és ivóvizet biztosítani a gyerekeknek, ugyanis a jelenleg a kútból kimerhető víz még mosogatásra sem alkalmas. A Közegészségügyi Hivatal pedig köti az ebet az érvényes rendszabályokhoz, miszerint még a WC-t is csak ivóvízzel lehet leöblíteni. Sajnos, az egykorvolt víztisztító berendezés tönkrement, s amíg az iskolában ezt ki tudtuk cserélni, mert találtunk rá az iskola költségvetésében anyagi fedezetet, az óvoda esetében nem. Bár azt hozzá kell tennem, hogy a főzésre így is ún. aquavizet használunk már évek óta. A helyzetet csak bonyolítja, hogy az óvoda épülete alatt mocsaras-gazos terület található, ahonnan átszivárog a víz az óvoda kútjába is. A testület legutóbbi gyűlésén a képviselők többsége kifejezte óhaját az említett két parcella eladására, s az eladás feltételei között szerepel a két parcella kitisztítása is. Reménykedem abban is, hogy az eladásból befolyt összegből sikerül megvásárolni az új víztisztító berendezést is.
– S van elegendő gyerek az óvodában és az iskolában?
– Igen, ezzel nincs különösebb gond, az iskolában jelenleg 28, az óvodában 17 gyerek van, s ha a változások érvénybe lépnek, miszerint szeptembertől megnyílik az ötödik osztály az iskolában, s hároméves kortól kötelező lesz az óvoda-látogatás, a helyzet tovább javulhat.
– De nemcsak az óvodában és az iskolában, de az egész faluban sincs ivóvíz.
– Sajnos ez így van, s egyelőre nem is nagyon látszik, mikor lesz. Bár kidolgoztattuk a projektdokumentációt, amely a megye jóvoltából számunkra nem került pénzbe, kérdéses, a jelenlegi kormány hogy áll hozzá az egészhez, s mikorra lehet vezetékes ivóvíz a faluban.
– A falu tulajdonában több régi ház is található, amellyel az előző vezetés nem tudott mit kezdeni. Vannak ezzel kapcsolatban elképzeléseid?
– A kultúrház mellett található ún. Balázs-házat mint közösségi központot jegyeztette be a falu előző vezetése, de mind ez, mind a tűzoltószertár mellett található ún. likos-ház sürgősen felújításra szorul. Gondolkozom abban is, hogy ebbe a kétemeletes épületbe költöztetnénk át a községi hivatalt is, de jutna hely közösségi aktivitásoknak is benne. Mindkét épület esetében szeretnénk pályázni, de sajnos olyan szűkös a falu költségvetése, hogy abból még a kötelező önrészre sem telne. Ami a falu központjában található, erősen romos állapotban lévő épületet illeti, azzal más a helyzet, hisz az nem a falu tulajdonában van. De mivel a jelenlegi tulajdonosok nem kommunikálnak a faluval, kénytelenek voltunk jogi útra terelni az ügyet, s ha továbbra sem állnak velünk szóba az épület jövőjét illetően, akkor végrehajtási eljárásra kerül sor, ami által rendeződhet az ingatlan végleges sorsa.
– Komoly gondot jelent a szemétszállítás is, ami szintén komoly összegeket visz el a falutól.
– Itt is változtatásokra lesz szükség az elkövetkezendő időszakban, mivel irreálisan nagy összegeket vitt el a költségvetésből az elmúlt években. A nagyobb méretű konténereket már megszüntettük, amivel sikerült a szemételszállítási költségeket lecsökkentenünk, ezekből már csak kettő maradt, egy a temetőben, egy pedig a likos ház udvarán. Jövőre szeretnénk áttérni az ún. zsetonos rendszerre, mert az is elfogadhatatlan, hogy ugyanannyit fizet az, aki havonta egyszer ürítteti a kupáját, s az is, aki kéthetente négy-öt kupát is kirak, benne sok olyan hulladékkal, amelyet például a kertjében is újrahasznosíthat.
– Milyen fontosabb terveid vannak az elkövetkező időszakra?
– A már említettek mellett fontos lenne a vízelvezetők kiépítése, a patakok és árkok kitakarítása, hisz az elmúlt évtizedekben nem egyszer tanúi lehettünk annak, hogy egy-egy nagyobb eső vagy felhőszakadás esetén az egész falu úszott a vízben. De terveim között szerepel még a temetőút kiszélesítése, s felújításra szorul a halottasház tetőzete is, mivel az épület beázik.
– Beszéltünk arról, hogy az elmúlt évtizedek egyik nagy hiányosságának a közösségi élet elhanyagolását tartod.
– Így igaz, lassan ott tartunk, hogy az emberek a szomszédjaikkal sem állnak szóba. Működött ugyan pár polgári társulás és civil szervezet a faluban, de idővel ezek többsége már nem mutatott semmilyen aktivitást. Ilyen a Csemadok is, amelyik a Fürtöcskék asszonykórus stagnálásával szinte megszűnt létezni. Örvendetesnek tartom viszont, hogy nagy meglepetésünkre a tavalyi augusztus huszadikai megemlékezésre, majd a szeptemberi főzőversenyre – amelyeket a Közösen Balogfaláért Polgári Társulás égisze alatt jöttek létre – szép számú tömeg volt kíváncsi, ahogy a karácsonyi műsorra is zsúfolásig megtelt a kultúrház, ami feltétlenül jó jel. Remélem, hogy ez a trend folytatódik, s az emberek végre megtanulnak örülni egymás és mások sikereinek is.
– Évek óta nem működik a focicsapat sem.
– Ennek számos oka van, s nem kizárólagosan balogfali jelenség. A hadra fogható játékosok egy része külföldön vállalt munkát, másrészt a Szlovák Labdarúgó-szövetség nem igazán támogatja a falusi focit, ami így szponzorok hiányában teljesen magára maradt. A rendszerváltás idején alig volt olyan falu, amelynek ne lett volna működő focicsapata, mára viszont olyan falvakban is megszűnt a foci – gondolok itt Bátkára, Almágyra, Rimaszécsre vagy Tajtira –, ahol pár éve még ez elképzelhetetlen lett volna. Egy ideig még ki tudtunk állítani egy teremfocira való csapatot, az idén már ez se sikerült. De a pályát még mindig rendben tartjuk, hogy ne érjen bennünket meglepetés, ha megtörténne a csoda. Balog Róbert, vagyis Bóbika ma is foglalkozik fiatal tehetségekkel, jó volna, ha sikerülne egy csapatnyi fiatalt megszólítania.
– A falu gyönyörű természeti környezetben, ráadásul védett tájvédelmi környezetben fekszik, amit vétek lenne nem kihasználni.
– Így van, de nem úgy, ahogy azt a kormány képzeli. Gondolok itt a tervezett atomhulladék-lerakóra. Ebből mi nem kérünk. Márciusra ígérte jöttét falunkba Hodossy Szabolcs gazdasági államtitkár is, aki remélem, elmagyarázza, milyen tervei vannak a kormánynak a lerakóval kapcsolatban. Ami a turizmust illeti, annak kiépítésében viszont komoly lehetőségeket látok, ami segíthet a falu életének és gazdaságának a fellendítésében. A faluban még turisták fogadására alkalmas vendégszobák is vannak (kultúrház, kocsma, a likos-ház), s itt tudom elképzelni az együttműködést a környező településekkel és mikrorégiókkal is. A Cseres Helyi Akciócsoport vezetője, Mihályi Gábor is nagy híve a turizmus kiépítésének, de itt van Várgedén a nemrég EU-s pénzekből felújított Sztojkovits kastély (Gortvamente Múzeuma) is, vagyis bőven van lehetőség a turizmus fejlesztésére. De a falunk tagja a Medves mikrórégiónak, sőt a Nógrád Geoparknak is, szóval a lehetőségek adottak. Szeretném felvenni a kapcsolatot testvérfalunkkal, Borsodszentgyörggyel is, s ezáltal újabb lehetőségek nyílnának a határon átnyúló pályázati források kihasználására. Ha a tervek szerint alakul, akkor az idén megjelenik egy könyv is Balogfaláról, amely szintén szeretné jó hírét vinni a falunknak.
Juhász Dósa János,
Micsuda András felvételei
