Idén több új kiadvány is napvilágot látott, amely a 18. században élt Hatvani István professzor életét és munkásságát járja körül különböző formákban. Ezek közül egy tanulmánykötetet, egy regényt és egy múzeumi katalógust mutattak be kedden a rimaszombati Csillagházban.
„Hatvani István Rimaszombat egyik legjelesebb, de talán leginkább elfeledett szülöttének számít. Itt született, de életének nagy részét Debrecenben töltötte és ott aggatták rá, halála után a „magyar Faust” nevet” – mutatott rá Juhász Dósa János újságíró, aki az est házigazdájaként a kiadványok szerzőivel beszélgetett.
Tanulmánykötet
Hatvani születésének 300. évfordulója alkalomból tárlatot és tanári emlékkonferenciát szerveztek tiszteletére szülővárosában. A tavalyi konferencia előadásaiból most egy tanulmánykötetet állítottak össze, amelyet Ádám Zita, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) tiszteletbeli alelnöke, a konferencia szervezője mutatott be.
Mint elmondta az SZMPSZ és a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ még 2008-ban elhatározta, hogy összegyűjti a kallódó gömöri és észak-nógrádi helyi értékeket pedagógiai projektek formájában. Ekkor kezdődött a tanári konferenciák sorozata, amelyekhez általában egy összefoglaló kiadvány is párosult.
„Mivel tavaly kerek évforduló volt, mindannyian úgy gondoltuk, hogy emellett az évforduló mellett nem mehetünk el úgy, hogy ne emlékezzünk meg méltó módon erre a neves magyar polihisztorra. A kötet összeállítása során fontos volt, hogy Hatvanit ne csak, mint polihisztort, hanem mint reneszánsz embert is lássuk és láttassuk, aki etalon és példakép volt sokak számára” –– tette hozzá Ádám Zita.
Ördögromán
Merőben más stílusban idézi fel a „magyar Faust” alakját Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írók könyve, akik Magyariné szeretője címmel ún. ördögregényben örökítik meg Rimaszombat híres szülöttét.
„Az alapgondolat az volt, hogy ötvözzük a mondabeli, boszorkányos figurát, az ördöngös professzort, akit magyar Fausztként is szoktak emlegetni, illetve a történeti Hatvani valódi karakterét. A regényben arra tettünk kísérletet, hogy ezt a kettőt valahogy egybegyúrjuk” – árulta el Schlachtovszky Csaba televíziós dramaturg, Faludy-díjas író.
A Kalligram kiadó gondozásában megjelent mű cselekménye szerint Makai Sámuel, pelyhes állú jurátus Debrecenbe utazik, hogy disszertációt írjon a Kollégium híres professzorának, Hatvani Istvánnak valópöréről, de csakhamar fogós kérdésekbe gabalyodik. Az 1800-as évek elején, Debrecenben játszódó fiktív történet inkább hasonlít egy krimire, amit még egy szerelmi szál is tarkít.
Múzeumi katalógus
A Gömör-Kishonti Múzeumban szeptember 25-én nyílt meg a Hatvani Istvánról (1718-1786) szóló kiállítás, amely egészen január végéig látható. A tárlat részét képezik a tudós professzor személyes tárgyai, tanulmányi segédeszközei, s tematikusan bemutatja tevékenységének főbb területeit.
A kiállítás kurátora Kerényi Éva történész elmondta, hogy nagyon kevés tárgyi emlék maradt fent a professzor életéről, mivel hagyatéka az idők során elveszett. A Hatvani szülőházának eladásáról szóló okirat az egyetlen, amely Rimaszombathoz köthető. A tárlat ugyanakkor több Debrecenből kölcsönzött értékes tárgyat is tartalmaz, amelyek először láthatóak a Felvidéken.
„Míg Rimaszombat számára Hatvani kultusza nagyon jelentős, azt is látni kell, hogy Debrecenben ő csak egy professzor volt a sok közül” – közölte Kerényi Éva a múzeumi katalógus szerkesztője, hozzátéve, hogy ez az első ilyen jellegű múzeumi kiadvány, amely ráadásul kétnyelvűen (magyarul és szlovákul) foglalja össze, milyen hagyaték, levéltári irat, korabeli dokumentum, tárgyi emlék, vagy könyv található meg Hatvaniról, amely róla íródott, vagy hozzá tartozott.
