Hatvani István polihisztor 18. századi módszerével határozták meg Rimaszombat földrajzi szélességét június 21-én, a nyári napfordulón.
A nem mindennapi akció a Lilium Polgári Társulás szervezésében valósult meg a rimaszombati csillagvizsgálóban. Az eseményre meghívást kaptak négy helyi iskola, köztük a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjai, valamint a 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat ifjoncai.
A gyereket előbb Csúsz Balázs, a Lilium Polgári Társulás elnöke és a rendezvény szervezője köszöntette, majd röviden elmondta, hogy ki is volt Hatvani István, Rimaszombat híres szülötte, akit azonban sokan még saját szülővárosában sem ismernek. Ezután beavatta őket, hogy miként mérte meg, több mint 250 évvel ezelőtt az „Ördöngős professzor” Debrecen földrajzi fekvését.
A méréshez szükség háttérinformációkról – a Földről, a Naprendszerről, a Föld mozgásairól és koordináta-rendszeréről, az évszakok váltakozásáról – Pavol Rapavý, a rimaszombati csillagvizsgáló igazgatója tartott vetített képes előadást, majd interaktív foglalkozások során a napóra, gnómon (árnyékvető pálca) használatával is megismerkedhettek a diákok.
Rimaszombat földrajzi szélességének meghatározásához pontban 12:42-kor kellett elvégezni a méréseket. Ekkor delel a Nap, vagyis ekkor van a legmagasabban az égbolton, s ilyenkor megmérik egy rúdnak az árnyékát, amiből ki lehet számolni az adott pont földrajzi fekvését.
„Nagyon egyszerű és fantasztikus ötlete volt ez Eratoszthenésznek, az ókori görög filozófusnak, matematikusnak és csillagásznak. Meg kell mérni az árnyék hosszát és a rúd magasságának ismeretében tudjuk kiszámolni a földrajzi szélességet. Ennyi az egész. A mérésünk alapján Rimaszombat földrajzi szélessége 48°50´, a GPS adatai szerint pedig 48°22´. Vagyis a mérésünk pontossága tehát 99,11%, ami a Föld méretéhez képest mindössze 50 km tévedés. Egész pontosan mértünk tehát” – összegzett a ma7.sk portálnak Csúsz Balázs, a Lilium Polgári Társulás elnöke.
Mint elmondta az akció tulajdonképpen a Hatvani István születésének 300. évfordulója alkalmából indított tavalyi rendezvénysorozat lezárása volt. „Ezzel a méréssel megismételtük Hatvani 1757. június 21-i debreceni kísérletét, amikor a történelmi Magyarország területén először határozták meg egy város pontos földrajzi szélességét. Mi így emlékezünk az “Ördöngős professzorra”, Rimaszombat híres szülöttére, akinek a nevét szeretnénk ezáltal is visszahozni a köztudatba” – emelte ki Csúsz Balázs.
