Két különleges színházi csemege várja a rimaszombatiakat január második felében. Január 25-én, vasárnap 18.00 órától a Városi Művelődési Központban Parti Nagy Lajos Ibusár című komédiáját nézhetik meg, míg 29-én, csütörtökön 18.00 órától ugyanott Yasmina Reza Művészet című komédiája lesz látható. Az első előadás magyarul, a másik Kassai Csongorral a főszerepben.
„1992-ben, amikor a darabot írtam, volt egy üres, légbőlkapott nevem, Sárbogárdi Jolán, illetve volt egy kisregény, A test angyala, melyet Jolán neve alatt jelentettem meg korábban. Volt továbbá egy bizonyos hangjáték-pályázat, melynek Huszárok volt a címe. Úgy éreztem, tartozom ennek a kedves, biankó teremtésnek annyival, hogy sorsot, milyenséget írok neki, megmutatom egyfelől »alkotás« közben, másfelől a saját, szürke életében, illetve megírom, mi történik, ha e két dolog összeütközik. Megtettem hát Jolánt MÁV-menetjegykiadónak Ibusáron és megírtam egy napját, egy harisnya-szomorú, ám végzetes őszi napját, melynek éjszakáján Sárbogárdi Jolán föllázad és súlyos függelemsértés keretében előadja »éjeinek harapdált gyümölcsét«, az általa írt operettet. Erről szól a darab, vagyis az ibusári valóság és a habos-tüllös, persze ugyancsak ibusári vágyvilág reménytelen összegabalyodásáról, arról, ahogy megelevenednek a képzelet strandpapucsnyi huszárjai, miközben szegény Jolán kicsit megőrül, vagyis egyszer az életben botrányosan szabad akar lenni, eléggé hiába, mint mindannyian. Szól továbbá az öregedésről, a szerelemről, meg arról, hogy miért nem, ha igen, meg arról, hogy a nyelvi szempontú bajok alatt is érző szív dobog. Mindeközben szól paródia és szeretet viszonyáról, és sorolhatnám, hogy nyelvileg mi mindenről. Az Ibusár rólunk, de ne többesszámozzak – rólam szól. Sárbogárdi Jolán én vagyunk.” – írja Parti Nagy Lajos darabja keletkezéséről. A kétezres évek első felében a komáromi Jókai Színház is bemutatta a darabot Telihay Péter rendezésében Molnár Xéniával a főszerepben. Remek előadás, a csákányházai származású színésznő első briliáns alakítása. Tizenvalahány évvel később a Csavar Színház újította „meg-fel” az egykori előadást. Gál Tamás rendező a főszerepet természetesen ismét Molnár Xéniára bízta, rajta kívül Kiss Szilvia és ő maga játszik a kamaraváltozatban.
Jegyek az előadásra január ötödikétől vásárolhatóak a helyszínen illetve a rimaszombati Tompa Mihály Könyvesboltban. Áruk elővételben 8 €, míg az előadás előtt 10 €.
Négy nappal később egy világsiker, Yasmina Reza Művészet című darabja érkezik Rimaszombatba, amely nem ismeretlen tájainkon sem. Annak idején a budapesti katona József Színház, majd a pozsonyi Štúdio L+S játszotta évekig levehetetlen sikerrel, de a kassai Thália is bemutatta. Most Kassai Csongor, Martin Mňahončák és Gregor Hološka előadásában kerül színpadra.
Serge, a jólmenő bőrgyógyász egy nap kétszázezer frankért vesz egy festményt. A kép egyhatvanszor egyhuszas, és fehér: fehér az alapja és haránt irányú fehér pászmák díszítik. Marc, aki már tizenöt éve Serge legjobb barátja, felháborodik ezen a vételen: úgy érzi Serge-ből felvágós sznob lett, elárulta közös eszményeiket. Közös barátjuk, Yvan, akit éppen a közelgő esküvője körüli bonyodalmak foglalnak le, nem tudja, melyikük oldalára álljon a váratlan hevességgel fellobbanó konfliktusban.
Ebből az alaphelyzetből indul ki Yasmina Reza finom lélekrajzzal megírt komédiája, a Művészet, amely az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi színházi sikere lett: 1995-ös hatalmas párizsi sikere óta vagy ötven helyen mutatták be Európa-szerte, Párizsban a legjobb dráma Moliére-díját, Londonban Laurence Olivier-díjat kapott.
A szerző 1957-ben született Párizsban; keleties nevét annak köszönheti, hogy apja családja Szamarkandból származik, anyja viszont Budapesten született. Yasmina Reza tanulmányai során foglalkozott szociológiával, színháztudománnyal, majd Jacques Lecoq színiiskolájába járt, és néhány évig színésznőként is működött. 1986-ban mutatták be első színművét. „Yasmina Reza megmutatja, hogy a barátságot – vagy a szerelmet – szinte sose nyilvánvalóan fontos, hanem látszólag mellékes dolgok határozzák meg: megmutatja, hogyan válik egy meggondolatlan mondat gyújtóanyaggá, hogyan lesz egy semmiségből nagy ügy; megmutatja, milyen sajátosan ingatagok a hármas kapcsolatok a családban, társaságban, hivatalban; hogyan-hogyan lehetnek a nők mindenütt-jelenvalóak egy csupa férfiról szóló darabban; hogy hogyan zajlanak a kakasviadalok és hogyan kezdődnek a polgárháborúk. Így a fehér festmény magának a darabnak a jelképe lesz, amelyre mint vetítővászonra a legmulatságosabb, legabszurdabb, legkomplikáltabb érzések vetülhetnek.” – írja a darabról
Peter von Becker.
Az előadásra jegyek a helyszínen illetve a Turisztikai Információs Központban válthatók 12 eurós áron. A helyszínen a beugró már 15 € lesz.
