Dr. Kisfaludy Lajos, vegyészmérnök, gyógyszervegyész, a kémiai tudományok doktora, aki találmányaival egész világot meghódította, születésének századik évfordulóján a Sajógömöri Evangélikus Gyülekezet emlékestet szervezett.
Fia, Kisfaludy András, portálunknak úgy nyilatkozott, hogy örömet és boldogságot jelentett számára ez a megemlékezés. „Azt is jelenti számomra, hogy van egyfajta folyamatosság is. Nem felejtették őt el, bár már Sajógömörnek a múltjához tartozik. Ha itt lenne köztünk, ugyan olyan boldog lenne, mint én, mert ez egy kivételes esemény. Innen indult, és tulajdonképpen találmányaival Európát, sőt a világot is meghódította.”
Az emlékest keretében Kisfaludy Andrással és feleségével, Hüvösvölgyi Ildikóval megvalósult találkozón a sajógömöri születésű Kisfaludy Lajos életútjának, családjának, találmányainak bemutatására került sor. A rendezvényen Nt. Lóczy Tibor kiemelte:
„Ma sok mindent megtudtunk, de még rengeteg minden van doktor Kisfaludyval kapcsolatosan itt, Sajógömörön, amely megismerésre vár. Nem szabad ezt abba hagyni. Nekünk is jót tesz, hogy foglalkozunk tanítóink, lelkészeik, elődjeink életével. Lehet, nem vagyunk most itt ötszázan, de lehet az a mi hivatásunk, hogy elmondjuk és tovább adjuk a következő nemzedéknek, hogy itt éltek, alkottak és szerettek emberek, akik azt bizonyítják számunkra, hogy el lehet érni bármit.”
Dr. Kisfaludy Lajos 1924. augusztus 30-án született Sajógömörön, és 1988. október 30-án hunyt el Budapesten. Alap- és középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte, majd 1948-ban a budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett diplomát. Az egy. Zemplén Géza vezette Szerves Kémiai Intézetének munkatársa volt először tanársegédként. 1956-ban került a Kőbányai Gyógyszerárugyárba. 1958-tól haláláig a szintetikus I. labor vezetője volt kutatóprofesszori rangban. 1958-ban kezdte meg a labor peptidkémiai profiljának kialakítását, felismerve e terület hatalmas lehetőségeit a gyógyszerkutatásban. Kandidátusi disszertációjában (1963) a P-klór benzihoxi-karbonil, p-klór benziléter, ill. észter származékok bevezetését vizsgálta az alkalmazott védőcsoportokhoz. 1975-ben doktori disszertációja a „gyors peptid szintézis” kidolgozását tette lehetővé. Munkacsoportjával szabadalmi eljárást dolgozott ki a Suprastin, a Seduxen, az Eunoctin, a Cavinton stb. gyártásához. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. A kiváló feltaláló cím többszörös kitüntetettje. Az Állami díjat munkatársaival megosztva a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (ACTH) szintézisének kimunkálásáért kapta. 1965-66-ban New Yorkban a St. John’s University vendégkutatója volt. Több mint 150 tudományos dolgozata és könyvrészlete tanúskodik életművéről.
E csodálatos elme születésének századik évfordulóján szülőfalujában emlékest keretében került sor emlékének megőrzésére, és ismerhették meg fia és menye elbeszéléséből az érdeklődők.
Forrás: arcanum.com
